A 100-nál kevesebb tesztkitöltővel rendelkező országok a korlátozott elemszám miatt kimaradtak a rangsorból, és a fenti térképen szürkével jelennek meg.
GYIK
Vissza az országok rangsorához, vagy az interaktív térképhez.
Mi a világátlag IQ?
Az IQ-teszteket úgy standardizálják, hogy a teljes átlag 100 legyen (szórás: 15). Ebben az adathalmazban a globális átlag szintén 100.
Miért van a legtöbb ország átlaga 100 alatt?
Röviden: súlyozás és reprezentativitás.
2025-ben Kína önmagában a világ népességének körülbelül
17.02%
át adta, és ebben az adathalmazban magas átlagpontszámot ért el (106.48). Méretéből adódóan Kína érdemben befolyásolja a népességgel súlyozott átlagokat, és ellensúlyozhat számos, 100 alatti átlaggal szereplő országot.
Ha az országok átlagpontszámait népességük szerint súlyozzuk, a globális átlag akkor is 100 adódik.
Mi az International IQ Test hivatalos weboldala?
international-iq-test.com az „International IQ Test” eredeti weboldala, és 2018 óta működik.
Egy weboldal korábbi változatai a Wayback Machine (archive.org) segítségével ellenőrizhetők.
Ezt az IQ-tesztet több mint 16 millióan töltötték ki, és standard pszichometriai módszerekkel kalibrálták.
Miért térnek el az országok átlagos IQ-pontszámai?
Az országok közötti eltérések számos tényezőt tükrözhetnek. A kutatók gyakran többek között az alábbi hatásokat említik:
-
Egészségi teher (beleértve a fertőző betegségeknek való kitettséget):
Egy 2010-es tanulmány azt találta, hogy a nagyobb fertőzőbetegség-terheléssel rendelkező országok gyakran alacsonyabban teljesítenek kognitív teszteken, feltehetően a fejlődésre és az iskolázottságra gyakorolt hatások révén.
Afrika a fertőző betegségek által legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik.
-
Táplálkozás és élelmezésbiztonság:
Egy 2024-es tanulmány arra utal, hogy az egészségesebb táplálkozási mintázatokat követő gyermekek az IQ-t mérő mutatókon átlagosan magasabb pontszámot érnek el. Ennek megfelelően az egészségesebb étrenddel (és kisebb élelmezésbizonytalansággal) rendelkező országokban magasabb átlagos pontszámok jelenhetnek meg.
-
Tanulási lehetőségek és kognitív stimuláció:
Egy 2022-es tanulmány szerint a rendszeres sakkjáték javíthatja a gyermekek teljesítményét az IQ-hoz kapcsolódó mutatókon.
Egy klasszikus, 1962-es tanulmány azt találta, hogy a kétnyelvű gyermekek bizonyos intelligenciateszteken jobban teljesítettek, mint az egynyelvűek. Tágabban: a kultúrán belül rendszeresen gyakorolt, kognitívan stimuláló tevékenységek összefügghetnek erősebb következtetési teljesítménnyel.
-
Genetika (a populáción belüli hatás):
Egy 2013-as ikervizsgálat szerint az IQ örökölhetőségi becslései gyakran 50–80% közé esnek, életkortól és populációtól függően.
(Fontos: az örökölhetőség egy adott populáción belüli varianciát ír le meghatározott feltételek mellett; önmagában nem magyarázza az országok közötti különbségeket.)
Összességében azok az országok, amelyekben erősebb az egészségügyi ellátórendszer, jobb a táplálkozás, és szélesebb körben hozzáférhető a magas színvonalú oktatás, valamint a kognitívan gazdagító környezet, jellemzően magasabb pontszámot érnek el az érvelésen alapuló teszteken.
Egyes kutatások hosszabb távon, időben megfigyelhető teljesítménynövekedésről is beszámolnak (ezt gyakran
Flynn-hatásnak nevezik). Egy
2014-es tanulmány
évtizedenként hozzávetőleg 2,31 IQ-pontos növekedést figyelt meg.
Ezzel együtt az IQ-teszteket úgy standardizálják, hogy az eloszlás közepe 100-as átlag körül legyen. Az International IQ Test pontszámítási algoritmusát idővel frissíthetik annak érdekében, hogy az átlag 100 közelében maradjon 15-ös szórással.
Milyen gyakran frissül az országok rangsora?
A rangsor évente egyszer, január 1-jén frissül, az előző naptári év eredményei alapján.
Mennyire megbízható ez a rangsor?
Az ebben a rangsorban szereplő összes pontszám olyan személyektől származik, akik
2025. január 1. és 2025. december 31. között töltötték ki ezen a weboldalon az
International IQ Testet.
A tesztet a Raven-féle progresszív mátrixok formátuma inspirálta: ez egy nonverbális következtetési mérőeszköz, amelyet úgy terveztek, hogy kulturálisan igazságosabb legyen, mint a nyelvileg erősen terhelt tesztek.
A teszt ebben a jelentésben három egymást követő évben 100-as átlagot és 15-ös szórást mutatott, és ebben a jelentésben két egymást követő évben 0,943-as belső g-telítettséget (g-szaturációt) jelzett.
Az országos rangsorban az országok 84.8%-a 2 ponton belül maradt az előző évi átlagához képest.
Az összes teszteredmény szerepel a rangsorban?
Nem. Az éves rangsorok összeállításakor szűrési eljárást alkalmazunk a valószínű ismételt próbálkozások, a feltételezett botok, valamint a gyanúsnak jelölt válaszok eltávolítására (belső kritériumok alapján).
A felhasznált jelzések közé tartozhatnak (például): IP-címmintázatok, felhasználónevek, e-mail-címek és fizetési információk.
Ugyanazokat a szűrési kritériumokat minden országra kivétel nélkül alkalmazzuk.
Miért van néhány kisebb országban több tesztkitöltő, mint nagyobb országokban?
A részvétel számos okból eltérhet, többek között:
- Az IQ-tesztek iránti helyi érdeklődés és kapcsolódó trendek (ideértve a médiamegjelenéseket vagy a forgalmat növelő eseményeket bizonyos régiókban).
- Az, hogy a keresőmotorok országonként és nyelvenként hogyan rangsorolják és jelenítik meg a weboldalt.
Ennek következtében a tesztkitöltők száma országonként és évről évre is jelentősen eltérhet.
Vannak országok, ahol 1 000-nél is kevesebben töltik ki a tesztet — miért szerepelnek mégis?
Egyes országokban 1 000-nél is kevesebb a tesztkitöltő, ami első ránézésre kevésnek tűnhet a reprezentativitáshoz (különösen az 1 000 alatti elemszámú minták esetében).
Ugyanakkor, amikor az átlagokat évről évre összevetettük, ezeknek az országoknak 76.47%-ában 2 pontnál kisebb volt az elmozdulás.
Így az átlagok stabilitása nem tűnik érdemben rosszabbnak, mint a nagyobb mintával rendelkező országok esetében.
A rangsor korlátai
A legfontosabb korlátok:
- Internethozzáférési torzítás: minden résztvevő rendelkezett internet-hozzáféréssel. 2025-ben a becslések szerint a világ népességének 74%-a használt internetet, így a lefedettség nem teljes körű.
- Mit mér a teszt: a Raven-típusú mátrixfeladatok a nonverbális következtetésre és mintázatfelismerésre fókuszálnak — nem fedik le az intelligencia minden területét.
- Online tesztek korlátai: bármely online IQ-teszt inkább tájékoztató jellegű, nem diagnosztikai eszköz.